Translate

2012. október 11., csütörtök

Luxushajóval a Földközi tengeren








Ismerkedés a hajóval:


A hajó neve: MSC Divina

A Forma 1 fanok biztosan arra tippeltek, hogy az MSC név Michael Schumacher-t takarja, de az a cég nevének rövidítése: Mediterran Shipping Company. A cég flottája 12 luxushajóból áll, és a Divina a legújabb, a „zászlóshajó”.

A Divina (Isteni) nevet Sophia Loren tiszteletére kapta a hajó, ő lett a keresztmama. Bár, ahogy visszaemlékezem az isteni jelzővel annak idején Lollobrigidát illetük, ő volt az isteni Lollo.

Néhány adat: a 18 emeletes monstrum 333 méter hosszú, 38 méter széles, súlya 140.000 tonna, és eléri akár a 23 csomó sebességet (42 km/h). Az alsó négy emelet a személyzet és a műszaki berendezések szintje, ettől felfelé minden a vendégekért van, akiknek az ellátásáról több mint 1300 fő gondoskodik.

A luxus tengerjáró hajó befogadóképessége 4345 vendég, bár sokszor úgy érzed, hogy ennél is többen vannak, különösen a medencék körül.

Egy amerikai utas véleménye: „the sun beds were rarer than rocking horse droppings!”
/a napozóágy olyan ritka volt, mint a hintaló ürülék/


Az egész hajó egy fantasztikus design, a belső átrium panorámaliftjeitől, a Swarovski kristályokkal díszített lépcsőkig.




De kezdjük az elején!

A beszállás, a csomagok kezelése jól szervezett, mire a kabinodhoz érsz, már ott van a csomagod.
Rögtön a belépésnél lefotóznak és kapsz egy kártyát, melyre mindent vásárolhatsz, még kaszinózhatsz is, mert az is van a hajón, de sajnos a végén a rendes bankkártyádról mindent ki kell fizetni.
Készpénz nincs a hajón, borravalót sem kell adni, ők azt is levonják. (napi 7 € ) Micsoda előzékenység!!!
Minden ki és beszállásnál a kártyádról azonosítanak. 



Még jóformán szemügyre sem vetted a kabinodat, máris megszólal a vészjelzés, és 5-6 nyelven bemondják, hogy riadó gyakorlat van, azonnal fel kell venni a mentőmellényt és a kártyán megadott ponton kell gyülekezni.

Tréfásan azzal riogatnak, hogy aki nem vesz részt a gyakorlaton, annak mentőmellényben kell majd vacsorázni. 


A hajón rengeteg étterem és bár található. Van ültetéses étterem is, ( az étterem neve és az asztalszám rajra van a kártyádon )ahol 5-6 fogásos ételsort kínálnak, minden fogásnál 3 fajtából választhatsz.



A nemzetiszínű zászló ne tévesszen meg, nem nekünk kedveskedtek, hanem az olaszoknak. Egyébként itt tartják a kapitányi vacsorát is, melyre a naponta több nyelven megjelenő újságban is külön felhívják a figyelmet, közölve az elvárt öltözködést.



A kapitány személye számomra csalódást okozott, előzetesen úgy gondoltam, hogy vagy egy energikus fiatalember lesz, vagy egy sokat tapasztalt tengeri medve.
Ezzel szemben a kinézete engem Quegg kapitányra emlékeztetett, a nagy-sikerű  „Zendülés a Caine hadihajón” című regény és film negatív hősére. Néztem a kezét, hogy nem morzsolgat-e a tenyerében acélgolyókat.
Persze, ez csak az én képzelgésem volt, hiszen profin elirányította a hajót.


Apropó, egy kis fejtörő: Hány éves a kapitány???

A hajó és a kapitány összesen 70 éves. 
Hány évesek külön-külön, akkor, ha a hajó ma, kétszer annyi idős, mint a kapitány volt akkor, amikor a hajó annyi idős volt, mint ma a kapitány?

Jó fejtörést! A beszámoló végén elárulom a megfejtést.

 + =70

Vacsora után menjünk színházba! 
A hajó hatalmas színháztermében minden este színvonalas előadás volt esetenként vendégművészekkel, akiket helikopteren hoztak a hajóra.




Színház után, ha ki akarod próbálni a szerencsédet, nem kell Las Vegasba menned, itt is simán elveszítheted a pénzed. 
A kaszinó rengeteg játékot kínál, a kártyaasztaloktól kezdve a nyerő illetve a gyakorlatban vesztő automatákig.  




Egy kis játék után üljünk be egy bárban egy finom koktélra. Nehéz a választás a 17 bár közül. 
A zene báronként eltérő, van pop, dzsessz, és country bár. 
Az egy kicsit zavaró, hogy a nagy tisztaságmániában egy takarító folyamatosan cirkál az asztalok között és egy kisméretű, lócitrom-gyűjtő formájú lapátba kotorja bele az esetleges hulladékot.





Ha még nincs kedved lefeküdni, és a táncolás után megéheztél, máris mehetsz az éjféli büfébe.

De kezdjünk el egy új napot!
Általában reggelre érkeztünk meg egy-egy új kikötőbe, ahol megnéztük és megkóstoltuk a helyi különlegességeket, ugyanis az utazás a „Bor és gasztronómia” jegyében zajlott.

Nézzük meg a bejárt útvonalat:


A kirándulások 4-5 óra időtartamúak voltak, utána lehetett élvezni a hajó kényelmi szolgáltatásait.

Menjünk fürödni egyet!
Négy medence közül is választhatunk, melyek különböző mélységűek. A mélyvizű medencék tisztított tengervízzel vannak feltöltve.

A hajó végében elhelyezett műfüves kertben lévő medencéből csak a végtelen tengert látod, de áztathatod magad a jakuzzikban is. A fiatalabb korosztály számára még csúszda is van.
Természetesen a wellness szolgáltatások sem hiányozhatnak, szolárium, masszázs, szauna, török fürdő, szépségszalon stb. 
A luxushajó egy keleti wellness paradicsom, lenyűgöző kilátással a tengerre. Gyertyák, virágok és olajok illatai kísérik a wellness élményt egy modern környezetben, egzotikus természetes fa, kő és mozaik dekorációval.

Nézzünk meg egy panorámavideót a hajóról:





Ha további sportolási lehetőségek is érdekelnek, a választék a következő: ping-pong, bowling, kosárlabda, röplabda, foci, tenisz és fitness terem.

Ha futurisztikus élményre vágysz, látogasd meg a 4D-és mozit, garantáltan felejthetetlen élményben lesz részed, én úgy szorítottam a szék kapaszkodóját, hogy elfehéredtek az ujjaim.


Nem ültél még Forma 1-es autóban, itt egy tűzpiros Ferrari vár rád, ahol szimulátor segítségével száguldozhatsz, sőt versenyt is rendeznek az utasok között.


Nézzünk meg egy videót a hajóról: http://www.youtube.com/watch?v=mCngvXZ8bxQ

Akkor nézzük a kirándulásokat: 

                                      Velence:

Velencéről újat írni merész vállalkozás. Olyan, mint valami meseváros, ahol minden eltér a megszokott valóságunktól. 
Itália középkori hangulatú városai közül talán Velence a leg-leg-leg. A házak lábát áztató tenger zöldes vize, a csillogó, és pusztuló paloták romantikus egyvelege, a szűk sikátorokban manőverező, díszes gondolák, utánozhatatlan, egyedi hangulatot árasztanak.

Velence a világ egyedülálló csodája. Több várost is neveznek Észak Velencéjének, de arról még nem hallottam, hogy Velencét bárki a Mediterrán Stockholm vagy Mediterrán Szentpétervár-ként emlegette volna.
Szinte a világ minden tájáról jönnek ide turisták, összekeveredve, tarka sokaságban, megbűvölve hömpölyögnek fel- és alá. Vagy éppen üldögélnek szökőkutak lábainál, lépcsőkön és pizzát majszolnak, ásványvizet kortyolgatnak, finom olasz fagyit nyalogatnak, és közben etetik a galambokat.

Zsibbadt kezű idegenvezetők lengetik tarka kendőiket, színes ernyőiket, a kissé fásult turistahad előtt. Megállni nem nagyon lehet, menni kell, amíg a láb bírja, hiszen annyi csodálatos dolog vesz körül és visz tovább egyik utcácskából a másikba, egyik hídról a másikra.   

Akárhányszor ellátogatunk ide, a város mindig új arcát mutatja, bár ezt általában eltakarja a rengeteg turista. Nem is tudom, hogy az év mely szakában lehetne itt zavartalanul nézelődni. Még a galambok is rémülten menekültek az emberáradat láttán.
Ha egy pillanatra elmélázol, jó esélyed van arra, hogy eltévedj, hiszen minden nevezetességet több úton is meg lehet közelíteni, ezért előfordul, hogy ellentétes irányokba mutatnak az információs táblák. 
Semmi perc alatt el lehet tévedni, egyik hangulatos sikátor, vagy hidacska pont olyan, mint a másik. 


Nehéz elhinni a Szent Márk térről, hogy egykor alig volt több egy kolostorkertnél, amelyet patak keresztezett.
A 175 méter hosszú, enyhén trapéz formájú Szent Márk tér valóban egyedülálló. A tér kiképzését a bizánci ízlésű Szent Márk-bazilika és a Dózse palota elhelyezkedése határozza meg.
A XVI. században a teret átépítették, hogy megfeleljen annak a képnek, amit a helybeliek a fényűzésről kialakítottak. Új könyvtár, pénzverde és hivatali épületek kerültek ide.   

A bazilikát két okból építették ennyire díszesnek: egyrészt a Velencei Köztársaság hatalmának megtestesítője volt, másrészt alkalmas nyughelyül szolgált Szent Márk számára.
Az oltár alatt rejlik Szent Márk szarkofágja, mögötte talált helyet a Pala d’Oro, a, hihetetlen aprólékossággal megmunkált, arannyal és drágakövekkel kirakott oltártábla, amely 976-ban Konstantinápolyban készült. Szent Márk evangélista földi maradványait két velencei hajós disznóhúsba rejtve csempészte ki az egyiptomi Alexandrából.


A bazilika előtt megállva csodáljuk meg az 5 gyönyörű kupolát és a díszes homlokzatot. A loggiára kilépve, megnézhetjük a híres bronzlovak másolatait, melyek valaha Néró császár diadalívét ékesítették, illetve Szent Márk Velencét szimbolizáló oroszlánját és gyönyörködhetünk a térre nyíló kilátásban.  
A monda szerint a lovakat nem szabad elmozdítani, mert akkor összeomlik egy világbirodalom.

 Napóleon császár szerint a velencei Szent Márk tér a világ legszebb szalonja.


A Campanile a Szent Márk tér és Velence egyik fő látványossága. A Bazilikával szemben álló harangtorony, amelyről szép kilátás nyílik a városra.

A Szent Márk téren már a IX. században is harangtorony állt. A jellegzetes tető és az aranyozott angyal 1514-ben került az épületre. 
A torony 1902-ben váratlanul összedőlt, de az eredetileg világító- és őrtoronyként valamint kínzókamraként működő épületet újjáépítették. 
Egy fotós éppen felvételt készített és rémületében azt hitte, hogy ő okozta a tragédiát.










A Dózse-palota csipkés márványhomlokzata a Velence védőszentjéről elnevezett Szent Márk térre néz, ahová a külföldiek ezrei érkeznek a világ minden tájáról, évszakoktól, időjárástól függetlenül.

A város jelképe a szárnyas oroszlán, ezekből többet is láthatunk, de az igazi szárnyas veszedelmet, a teret ellepő galambok jelentik. A teret gyakran elönti a tenger, ilyenkor ún. platformokat raknak le, és ezen közlekedik mindenki. 
A turisták hada ekkor sem csökken.
A Szent Márk térre vezető úton Velence egyik legjellegzetesebb épületét, a Sóhajok hídját láthattuk. 1600-ban épült, a törvényszék épületét köti össze a börtönökkel.
A törvényszék színe elé járuló rabok a híd ablakain keresztül vethettek egy utolsó pillantást a tengerre, és itt sóhajtották el utolsó kívánságukat.
Ma a turisták sóhajtoznak az árak és a műemlékek előtt kígyózó hosszú sorok láttán.
A XIV. és XV. században készült homlokzatnak isztriai kőből faragott gótikus oszlopsora alkotja a földszinti árkádsort. A palota nagy része rózsaszín veronai márványból készült.
A gazdagon díszített főbejárat mellett külön látványosság az Óriások lépcsője, itt koronázták meg a dózsékat.






A Zakariás templom különlegessége, hogy védettséget adott a szent helyre bemenekülők számára.
A szentmisékre kutyákat is beengednek, de csendben kell maradni a szentbeszéd alatt, közbeugatni nem szabad.




Nagyon sok a bedeszkázott elhagyott és elhanyagolt épület. Évtizedek óta lehet hallani, hogy süllyed a város, és időnként gigantikus tervek látnak napvilágot a megmentésére, eddig sajnos nem sok eredménnyel. 
Aki ferde tornyot akar látni, annak nem érdemes Pisába utazni, itt több is van.



A Rialto Velence legismertebb látványosságinak egyike. A Rialto híd és a múlt emlékeit őrző környéke kötelező látnivaló. Az isztriai kőből épült híd 28 méteres nyílású és 8 méter magas.
A „rialto” szó a rivo alto (magas part) összevonásából keletkezett. A lagúnának ezt a magasan fekvő részét ritkábban öntötte el a víz, mint más területeket. A legkorábbi települések itt, az akkoriban még mocsaras vidéken alakultak ki.
A X. és XI. század folyamán lecsapolták a mocsarat, hogy elősegítsék a város kereskedelmi központjának a terjeszkedését. A legnagyobb XVI. századi építészek, Michelangelo, Sansovino és Palladio is versenybe szálltak, de lemaradtak Antonio da Ponta győztes terve mögött.
Eleinte fahíd állt itt, mely kétszer is összeomlott, egyszer földrengés rombolta le, másodszor egy esküvői násznép alatt szakadt le ( ez a tény is alátámasztja, hogy az esküvő, milyen előre nem látható veszélyeket rejt). 
A kőhíd építésében nem nagyon bíztak a helyiek, egy kofa azt mondta, ha itt kőhíd lesz, ő égő szoknyában fog keresztül szaladni rajta. Arról nem szól a fáma, hogy ez megtörtént-e, és ha igen, vajon ma is ilyen tüzesek a helyi árusok?


A Canal Grande túlsó partjáról 1097-ben ideköltöztették a piacot, ennek köszönhetően a Rialto Európa egyik legnagyobb kereskedelmi csomópontja lett. A híd a Canale Grande legszűkebb kanyarulatának partjait köti össze.
A híd és környéke már a középkorban is központi szerepet töltött be, innen ellenőrizték a keleti és nyugati világ közötti áruforgalmat. Az itteni kerekedők közvetítésével jutott el Európába az értékes selyem és fűszer. 
A Rialton voltak a nagy európai bankok kirendeltségei és a nemzetközi kereskedelmi cégek irodái is. A híd ma is tele van üzletekkel, utcai árusokkal, akiknél az érdeklődők vásárolhatnak ékszert, bőrt, selymet és mindenféle csecsebecsét, emléktárgyat.
Az aranykornak 1499-ben lett vége, amikor a velenceiek megtudták, hogy Vasco da Gama megkerülve a Jóreménység-fokot. Ráébredtek, hogy az új útvonal felfedezése Velence monopóliumának a végét jelenti.


A híd alatt húzódik a Fondamenta del Vin, korábban erre a rakpartra tették ki a boroshordókat.
Ez a Canal Grande azon ritka szakaszainak egyike, ahol a víz mellett sétálhatunk, vagy a lépcsőkön üldögélhetünk. 








A város jellegzetességei, a lagúnák romantikus vízitaxisai, a gondolások. 
Hosszú evezőjükkel ügyesen manővereznek a szűk csatornákon és időnként dalra is fakadnak, persze ez zenés felárral jár, de kit érdekel, amikor az egész olyan hangulatos, ha nem zavar, hogy a hidakról százan bámulnak rád.





Egy kis gasztronómia:

Velencében is megkóstolhatod az olasz konyha specialitásait. Érdemes kipróbálni egy mellékutcában lévő, hangulatos trattoriát. 


George Miller amerikai filmszakember szerint az a baj az olasz kajákkal, hogy öt-hat nap múlva újra éhes leszel.
(„The trouble with eating Italian food is that five or six days later you’re hungry again”)

Az étkezés végén ne hagyd ki a tiramisut, melynek jelentése húzz fel, dobj fel engem, és a korabeli madámok ezzel próbálták további maradásra bírni a távozni készülő kuncsaftokat, hiszen az élvezetes süti az édesség mellett kávét és alkoholt is tartalmaz.

Számos gyönyörű templom és történelmi épület látható még itt, de egy villámlátogatásba ennyi fért. 

Búcsúzóul nézzünk meg egy videót a velencei kirándulásról:

http://www.youtube.com/watch?v=5ZXVCNI4lKI A dal címe: Eltévedve Velencében


Az olasz csizma sarkán

Bari:
Bari Puglia tartomány „fővárosa”, Dél-Olaszország egyik legnagyobb városa.  Az óváros centrumában található a San Sabino katedrális, melynek kriptájában egy nagyon értékes és csodálatos bizánci Madonna-képet láthatunk.
Nem messze innen a román stílusú San Nicola-zarándoktemplom áll. Az ezüstoltár alatt egy barlang található, melyben Bari Szent Miklós földi maradványait őrzik.

Az óváros nyugati részén található a Vár, mely később börtönként, aztán jelzőállomásként szolgált. A masszív Castello Normanno-Svevo erődöt a normannok építették

Trani:
A város nevének eredetét bizonytalanság övezi. Valószínűleg a latin Tirenumból származik. A legendák szerint a görög Türrénosz alapította, majd később Traianus római császár építtette újjá.
Egy trani történész, véleménye szerint a várost az i.e. 3 században alapították Trana vagy Tranae néven, ami halászatra és kikötőként használt természetes medencét jelölt a korabeli latin nyelvben.

A város, a 11. században élte virágkorát. Ebben az időben Trani püspöke hatalmas területeket birtokolt. A kelettel való gyümölcsöző kereskedelmi kapcsolatainak és egyre jelentősebb egyházi szerepének köszönhetően a század végén elkezdték katedrálisának építését, amely a romantika egyik kiemelkedő alkotása.

A városbeli építkezésekhez főleg a környékén kitermelt márványszerű mészkövet, az úgynevezett trani márványt használták, ennek köszönhetően alakult ki a történelmi központ egységes, fehér városképe.
Napjainkban Puglia egyik legjelentősebb idegenforgalmi célpontja.








A panoráma csodálatos, a partot pálmafák szegélyezik, a tenger kéklő vízén vitorlások siklanak, az egész hely békét és nyugalmat áraszt.








A San Nicola Pellegrino székesegyház





Gasztronómia:

Trani konyhája a régió jellegzetes alapanyagait használja fel és kevéssel tér csak el a környező településekétől. Tipikusan helyi fogás a maccarun-o forne, azaz a kályhában sült makaróni különböző zöldségfélékkel. 
Az olíva ültetvények gazdag termésének köszönthetően kitűnő minőségű olívaolajat állítanak elő, melyet különleges helyi fűszerekkel is ízesítenek.
Traniban és környékén jelentős szerepe van a a borászatnak. A rosso di Trani nevet viselő vörösbor 13-15%, míg az édeskésMoscato di Trani (muskotály) alkoholtartalma ennél is magasabb.
 Ez utóbbinak 1974 óta D.O.C. (denominazione di origine controllata) státusza van, ami azt jelenti, hogy e borféleség ezen a néven csak ezen a vidéken termelhető.
Az olajfát az élet fájának tartják, mert minden részét tudják hasznosítani valamilyen formában.
A különböző ízesítésű olivaolajakból csepegtettek a kenyérfalatkákra és utána egy korty vörösborral leöblítettük, nagyon finom volt, különösen a paradicsommal, vagy kis paprikaszeletekkel előkészített.




Olívaolaj és borkóstoló egy helyi gazdaságban

Olümpia

Olümpia, ma, romváros, az ókorban itt rendezték a legfontosabb sporteseményt, az olümpiai játékokat.
A történetírók, i.e. 776-ra teszik az első játékokat, de valószínűleg már ezt megelőzően is megrendezték a sportversenyt, de a győztesek nevét csak ekkortól kezdték feljegyezni.

Az olimpiai játékok eredetét mítoszok sora lengi körbe, de ezek mind megegyeznek abban, hogy a játékok isteni eredetűek.  Az egyik szerint Zeusz nevéhez fűződik az olimpiai játékok megalapítása, mert itt birkózott meg apjával, Kronosszal az isteni trónért.

Egy másik mondakör szerint Pelopsz volt az alapító, aki egy győztes kocsiversenyt vívott Pisza királyával, miután szolgája meglazította az ellenfél kocsijának kerekein a csavarokat, és így nyerte el a szépséges királylány, Hippodameia kezét.
Ennyit az ókori fair play-ről.

A harmadik mondakör szerint Héraklész az olimpiai játékok szülőatyja, aki egyik próbatétele – Augiász istállójának kitakarítása – után bosszúból elfoglalta Éliszt, és a győztes zsákmányából alapította meg Olümpiában a versenyeket.

Az esemény többet jelentett puszta látványosságnál, ugyanis ez idő alatt, Zeusz tiszteletére, szent fegyverszünet honolt az egész államban. Az olimpiák idejére minden háborúskodást felfüggesztettek.
A sportverseny olyannyira fontos volt a görög népnek, hogy az időszámításuk is a négyéves periódusokon alapult.

A játékokon szereplő sportágak és a versenynapok száma változó volt. A versenyek győzteseit nagy tisztelet övezte és versekkel, szobrokkal magasztalták.  
A leghíresebb ókori olimpikon, a krotoni birkózó Milón volt, az egyetlen, aki hat olimpián is tudott győzedelmeskedni; az időszámításunk előtti 6. században élt.
Az olimpiai lángot minden játékot megelőzően Olümpiában gyújtják meg, csupán a Nap melege segítségével.


Az ókori játékokon csak férfiak vehettek részt a versenyszámokban, és valamennyi sportoló meztelenül versenyzett az olimpián.  A stadion hossza 600 görög láb, ezt a monda szerint Heraklész mérte ki a saját lábnyomaival. Heraklész egyébként minden versenyszámban győzött, kivéve a birkózást, mert ott nem állt ki ellene senki.

A győzteseknek nem csak az első helyért járó dicsőség járt, hanem egy olajfaágból font koszorúval is megkoronázták.  Az olajág a remény és a béke jelképe volt.
Olümpiának ma mindössze néhány száz lakosa van, és a kis település főként az idegenforgalomból él. 

Bejárata előtt egy emlékoszlopot láthatunk, amelyben Pierre de Coubertin bebalzsamozott szíve nyugszik. Ő kezdeményezte az újkori olimpiák megtartását.
Tőle származik a mondás is: „Nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos.
Az olimpiai játékok ötkarikás szimbólumát is ő tervezte, amelyben a karikák a sport alapelveit jelképezik: a szenvedélyt, a hitet, a győzelmet, a munkaerkölcsöt és a sportszerűséget.

Ma az öt egybefonódó karika az öt kontinens egységét szimbolizálja.
Az öt karika színei (fehér, vörös, kék, zöld, sárga és fekete) közül legalább egy a világ minden nemzetének zászlajában szerepel.









A központban állt a Zeusz-templom, melyet győzelmi emlékműnek állítottak. Az épület 68 méter hosszú, 27 méter széles és 25 méter magas volt hajdan. 
Cellájában állt Pheidiasz 13 m magas Zeusz szobra. A templomnak ma már csak csekély maradványait láthatjuk, ugyanis a 6. században egy nagy erejű földrengés szinte teljesen romba döntötte.




A versenyzők és a verseny bírái Zeusz szobra előtt tettek esküt, hogy a szabályokat betartva, becsületesen vesznek részt a versenyen.

A szobor elefántcsontból készült, azért, hogy minél tovább épen maradjon, ugyanis az elefántcsont magába szívja a nedvességet, és ezzel gyakorlatilag „tartósítja” a szobrot. Az elefántcsontot aranyréteggel borították be, trónját pedig cédrusfából faragták.

A Zeusz szobor a világ hét csodáinak egyike volt.
Jobb kezében Niké kicsinyke szobrát tartotta, bal kezében pedig egy jogart, aminek tetején egy sas ült. Zeusz saruját és palástját aranyból készítette Pheidiasz, lábait pedig szfinxek ékesítették.
A szobor majdhogynem elfoglalta az egész Zeusz-templomot.
A Zeusz-szobrot 394-ben Konstantinápolyba szállították, és a történészek véleménye szerint egy tűzvész pusztította el.


A rómaiak az olimpiai játékokat pogány rendezvénynek minősítették, és a kereszténység védelme érdekében Nagy Theodosius császár betiltotta.

Érdekességek:
Az ókori kvalifikáció úgy történt, hogy a versenyzőket egy 10 tagú zsűri minősítette, és választotta ki.
Az ókorban is voltak doppingolók, ezeknek büntetésül egy Zeusz szobrot kellett állítaniuk.
A 2004-es athéni olimpia súlylökés döntőjét, külön engedéllyel itt rendezték meg, később kiderült mindkét győztes doppingolt, azt nem tudom, hogy nekik milyen szobrot kellett állítani.

Talán ilyent?





Izmir - Ephesos


Évszázadokig Szmirnaként ismertek szerte a világban, Homérosz szülőhelye, Törökország harmadik legnagyobb városa, innen indultak útra Európa felé a keleti csemegékkel megrakott hajók is.

Néhányan úgy vélik a város régi neve, Smyrna egy Smirna nevű  amazontól származik. 
A szerencsétlen település számtalan súlyos földrengést szenvedett el, ezért viszonylag kevés emlék maradt fenn épségben napjainkra.

Ezek közül az egyik legszebb a Kadifekale erőd, amelyet Nagy Sándor idejében, a IV. században építettek a város fölé magasodó dombra.  A városra és az öbölre pompás kilátás nyílik az erődből.
 
Aki úgy érzi, hogy nincs kedve megmászni a 200 méter magas dombot, az felmehet megnézni az épen maradt öt tornyot egy olyan történelmi jelentőségű felvonóval, amely az egyik első fizetős felvonó volt a világon.

Ha többet akarsz megtudni a 19. századi Szmirna életéről, erkölcseiről, mindennapjairól, társadalmi viszonyairól, no meg a mágiáról, akkor figyelmedbe ajánlom Mara Meimaridi: Szmirnai boszorkányok című könyvét.

(Hogyan juthat előbbre egy szegény családból származó görög nő a 19. századi Szmirnában? Persze: úgy, hogy jól megy férjhez.
De hogyan szerezzen megfelelő férjet, ha tehetséges ugyan, de nem különösebben vonzó? Hát például mágiával… )






Ephesos:

A Törökországban található romváros, az egyik leghíresebb ókori település volt, mely virágkorát az időszámítás előtti első évszázadban élte, ekkor lakóinak száma elérte a félmilliót.
A terület már az i.e. 7. évezredtől lakott volt. Ephesos tipikus ión várossá vált, Athéné és Apolló tiszteletére emelt templomokkal díszítették.
Felépült az első Artemisznek szentelt templom, amelyet az i.e. 7. században egy árvíz súlyosan megrongált, de később újjáépítették a templomot.

Az új templom, az ókor hét csodája közül az egyik. Márványból építették, a cellát kettős oszlopsor vette körül, a naoszban (a templom cellájában) Artemisz ébenfából faragott kultuszszobrát helyezték el. I.e. 356 július 21-én éjszaka egy Herostratus nevű zavarodott elméjű férfi felgyújtotta
A Nyugatot Kelettel összekötő egyik fontos kereskedelmi út mellett fekvő város, a Római Birodalom fővárosa volt Ázsiában.

Pál apostol alapította az itteni keresztény gyülekezetet. A legenda szerint János apostol Máriával, Jézus édesanyjával érkezett Ephesosba.
Napjainkban a kiterjedt régészeti feltárásoknak köszönhetően kedvelt turistalátványossággá vált.

Nézzünk meg egy videót Ephesosról:


Celsus könyvtára
Caius Iulius Aquila emeltette i.sz. 135-ben apja, Tiberius Iulius Polemeanus, Ázsia provincia konzuljának emléke előtt tisztelegve.
Az épület egyszerre volt könyvtár és Celsus emlékműve.
Közepét egy kelet felé tájolt nagyméretű 16,72x10,92 méteres famennyezetes, négyszögletes terem foglalta el.
A belső teret három szinten húzódó fülkesor díszítette, melyeket eredetileg az irattekercsek tárolására szolgáló faliszekrények töltöttek ki.
A belső, márvánnyal díszített és a külső, egyszerűbb falak között hézagokat hagytak, így védekeztek a nedvesség ellen.

Becslések szerint a könyvtárban őrzött tekercsek száma elérhette a húszezret is.
Érdekes a z épület hasonlósága a Jordániában, Petra városában feltárt kincstárhoz.


A színház és az Arkadiana út

Ephesos legjobb állapotban megmaradt épülete. Nemcsak színielőadásoknak, hanem népgyűléseknek, közösségi összejöveteleknek is otthont adott.
Nézőterét, melynek befogadóképessége 24 000 fő, egy domboldalba vájva alakították ki egy korábbi görög színház romjain az 1. században. 
Színpada háromszintes, a félköríves nézőtér tetejét gazdagon díszítették, három oszlopsort alakítottak ki, fülkékkel és szobrokkal. 
A kereszténység korai éveiben i.sz. 50 körül az egyik komoly összecsapás itt zajlott a keresztények és a pogányok között.


Hadrianus temploma

A Kurétesz úton épült, korinthoszi stílusban. A homlokzatán lévő felirat szerint P. Quintilius megrendelésére épült i.sz. 138-ban, aki Hadrianus császárnak ajánlotta. A 4. században jelentős mértékben felújították.


Ephesosi képek:






Isztambul:

A történelemben sok neve volt a városnak. Volt Bizánc, majd Constantin császár idején Konstantinápoly, és végül Isztambul. A város körbeveszi az Aranyszarv-öblöt, amely az ország egyik legjobb természetes kikötője.

Isztambul két világrészt köt össze, és számos civilizáció keveredésének is a helyszíne. Noha Európához csak kis része tartozik, mert a legnagyobb része Ázsiáé, mégis az európai városok közé sorolják. 
A Boszporusz partján elterülő városnak nemcsak a fekvése, hanem a római, bizánci és az oszmán korból származó építészeti emlékei, művészi alkotásai is segítettek abban, hogy turisztikai központtá váljon.

Éghajlata mérsékelt, mediterrán, amelyre a hosszú meleg és párás nyár és hűvös esős/havas tél a jellemző. A város méreteire, következtethetünk abból a tényből is, hogy több lakosa van, mint Magyarországnak.
Az Aranyszarv-öböl, két folyó összefolyásánál, csakugyan szarv alakú. A Galata híd mindig is szimbolikus kapocsként szolgált a régi városrész és a külföldi diplomatákkal és kereskedőkkel zsúfolt, jobbára keresztény lakosságú modern negyedek között. Ebből a szempontból a híd kultúrákat is kötött össze.
Isztambul évszázadokon keresztül a világ egyik legfejlettebb birodalmának központja volt. 3000 éves történetének köszönhetően rengeteg érdekes látnivaló várja a turistákat.


Hagia Sophia székesegyház:

A székesegyház Isztambul egyik legfőbb ékessége, az egyik legrégebbi keresztény templom.
 Az épületet eredetileg katedrálisnak építtette még Bizánc fénykorában Nagy Konstantinusz, majd Justinianus alakíttatta át. 
Kupolamagassága eléri az 55 métert, átmérője 31 méter. Amikor a mohamedánok elfoglalták Isztambult, a templomot mecsetté alakították át. 
Érdekessége, hogy ez a világ legnagyobb, önmagában álló épülete, mely számos komoly földrengést átvészelt, miközben kisebb épületek romba dőltek. 
Ma már esedékes lenne egy felújítás.










Sultanahmet Mecset  /Kék Mecset /:

Az Hagia Sophiával szemben álló mecset az oszmán birodalom aranykorában épült. Hét év és hét nap alatt készült el, mert a hét egy mágikus szám, hiszen az Isten is hét nap alatt teremtette a világot.
Amikor a törökök meghódították az örményeket, az volt a hadisarc, hogy vagy adót fizettek, vagy pedig adtak egy ifjút a szultán hadseregébe. Így került a Kék Mecset későbbi építésze török honba.
A mecset mellé építettek négy medreszét, azaz iszlám teológiai iskolát, egy orvosi iskolát, egy karavánszerájt, egy törökfürdőt és egy szegény-menhelyet is.

Hat minaretje emelkedik az ég felé, ennyi korábban csak a mekkai szent helynek volt, de oda építettek egy hetedik minaretet is, a szent hely fölényét jelképezendő. Egyébként a hat szó törökül utal az aranyra, és szimbolizálja a gazdagságot is.

Sokan Kék Mecsetként ismerik az épületet, jellegzetes égszínkék és fehér fali csempéi miatt.

A mecsetbe, csak cipő nélkül lehet bemenni, az előtérben van cipőmegőrző, de ha biztos akarsz lenni abban, hogy a további városnéző sétát ne zokniban kelljen megtenned, tedd a cipődet, egy műanyag szatyorba, és vidd magaddal.
A padlózat tulipán és szegfűmintás vörös szőnyeggel van borítva.

Hollandiát tartjuk a tulipánok hazájának, pedig Törökországból származik. A monda szerint, amikor a törökök tulipánhagymát küldtek a hollandoknak, azok megfőzték levesnek, de a rossz íze miatt kidobták a szemétbe, ahol az épen maradt hagymákból gyönyörű virágok nőttek ki.

Egyébként a tulipánt azért is tartják szent virágnak, mert a levelek formája emlékeztet Allah jelére.



A zöld szín az iszlám színe. A Korán-ban is többször felbukkan a zöld szín, és minden egyes esetben a természet bőkezűségével, a szerencsével, a sikerrel, valamiféle pozitív ígérettel kapcsolódik össze. 
Több feljegyzés is megemlíti Mohamed profétát amint zöld öltözéket viselt, többek között például Kábában.
Az arab országokban a hatalmas kiterjedésű, kietlen sivatagokban, egy-egy oázis üde zöld színe az életet jelentette.



  





Yerebatan ciszterna:

A háborúk és az ostromok idején az ellenség megmérgezte a vizet, vagy lerombolta a vízvezetéket, ezért hatalmas ivóvíztározókat építettek. A bizánci időkben kialakított ciszternarendszert 336 korinthoszi oszlop tartja. 





A tározó végében két medúzafejet mintázó oszloptalp van, melyeket azért állítottak, hogy az istenek ne haragudjanak meg.
Azért van a fej lefelé, mert így a fején lévő kígyók téli álmot alszanak, és ilyenkor nincs mérgük.
A mitológiában az egyik Gorgó, Medusa kígyókat visel a testén. Feje szarupikkelyes, a haja helyén több száz kígyó tekereg, szájából vadkanszerű agyarak állnak ki.

Medusa kővé változtatja azt, aki ránéz. A hős Perszeusznak sikerült levágnia Medusa fejét és megszabadítani a világot a gonosz uralmától.


A Boszporusz híd:

Neve ökörgázlót jelent, melynek eredete Zeuszhoz kötődik, amikor felesége Héra tudomást szerez Io-val való románcáról, Io, fehér tehénné változva menekül előle.

A teljes monda a következő:

Történt egyszer, hogy Zeusz beleszeretett Ió- ba, amiről azonban Héra tudomást szerzett, és bosszút akart állni Ión. Zeusz, hogy megvédje kedvesét, tehénné változtatta. Ám Héra elragadta Iót, és Argosz, a százszemű óriás pásztor őrizetére bízta, hogy Zeusz nehogy a közelébe férkőzzön. 
Ám Hermész Zeusz utasítására édes énekével és Pántól kapott sípjával mind a száz szemét elaltatta és álmában levágta az óriás fejét. 
Ekkor megjelent Zeusz, és Ióval Egyiptomba ment, ahol visszaváltoztatta üszőből emberré, és végre egymáséi lehettek.
Héra megtalálta Argosz holttestét, és hogy tette örök emlék maradjon kárpótlásul szemeit felrakta szent állata, a páva farktollára.
A magyar nyelvben is erre a mondára utal az, ha valaki „árgus szemekkel figyel”.

A Boszporusz túlpartján már Ázsia: a városrész neve Uskudar. Európa leghosszabb függőhídjai ívelik át a több kilométeres távolságot. 

Uskudarban olcsóbbak a lakások, építkezni is könnyebben lehet, ezért egyre többen költöznek át Ázsiába, hogy onnan járjanak át dolgozni Európába. A szegényebbek komppal teszik meg nap mint nap ezt az utat.

A Leander torony:

A tengerben álló sziklákra épített tornyot a helyiek „Lány torony”-nak hívják, egy legenda alapján.
Egy bizánci császár ide börtönözte be a lányát, akit egy boszorkány mérgezett almával etetett meg. Lehet, hogy innen ered a Hófehérke mese, de akkor hol vannak a törpék?

Egy másik legenda szerint Leandrosz szerelmes lett egy lányba és esténénként átúszott hozzá, míg egy nap viharba került és belefúlt a tengerbe. A lány bánatába meghalt. Az ő emlékükre nyílik a fehér és a rózsaszín leander.
Korábban börtönnek is használták, ma étterem és kávézó működik itt.


A kép hátterében a Boszporusz híd látható


Grand bazár:

A bazárban eladó az egész világ!

A nagypapától a legkisebb gyerekig mindenki árul valamit. A törökök vérbeli kereskedőként szinte mindenre rá tudják beszélni a bámészkodó turistákat. Szerintem, még senki sem jött ki onnan üres kézzel.

Ha megemlíted, hogy mit keresnél, azonnal elkísérnek egy vagy több boltba akkor és készségesen feltúrják a raktárkészletet, csak hogy megtalálják az áhított cuccot.
A fedett, Grand bazár-t nem lehet kihagyni. Több mint 4000 üzletében rengeteg áruféleség található. A legnagyobb választék arany ékszerekből és ruhafélékből van.
Ha feltűnik egy jámbor turista, már messziről kiabálnak: „vigéc”,” verarju”, ami annyit tesz, hogy „we geht es Ihnen”és „where are you from”. A német és az angol mellett egyre gyakrabban hallani orosz szavakat is.

 Ha sikerült kiválasztanod valamit, akkor következhet az alku.
Ha megtudják, hogy magyar vagy, rögtön extra ajánlatot kapsz. Persze ez sem működik egyformán. Egy üzletben akartam venni két pár cipőt, nagyon előzékenyek voltak, a feleségem hoztak teát.

Miután felpróbáltam a cipőket, megkérdeztem az árat, majd ajánlottam kb. 50%-kal kevesebbet.
A főnök felkapta a cipőket, és úgy odaba*ta a sarokba, hogy csakúgy porzott. Mondtam is a nejemnek, hogy teázzon talán máshol, mert itt alacsonyan repkednek a cipők.
Egyébként egy másik üzletben, az általam ajánlott árért sikerült megvenni a cipőket, bár ott már nem mertünk teát kérni.

Nézzünk meg egy videót a bazári forgatagról: 













Gasztronómia:

Mivel Törökország lakosságának kétharmada mohamedán, ez meghatározza étkezési szokásaikat. Vallásuk miatt nem esznek sertéshúst, ellenben rengeteg halat, kagylót, stb. fogyasztanak. 
Előételként pástétomokat és tengeri herkentyűket, kolbászkákat, kaviárt kedvelik. Leggyakoribb húsféle a bárány, ürü, kecske, vad és tyúkhús.

Nagyon finom a világszerte ismert dörner kebab. A pitába töltött kebabot egy nyugat-berlini török bevándorló, Kadir Nurman találta ki
Jellegzetes a darált birkahúsból burgonyával, paradicsommal, joghurttal készített muszaka, a birkahúsból készített rizottószerű fűszeres, rizses étel a piláf. Ételeiket erősen fűszerezik.
Ramadan idején csak napnyugta után esznek, de akkor töménytelen mennyiséget. Egyszer részt vettem egy ilyen vacsorán, ami nyolc fogásból állt.

Édességeik számunkra túl édesek, fontos exportcikkük a mazsola. Legismertebb pálinkaféléjük az édeskés, ánizsos Raki. A török nép szeret komótosan étkezni. A kávéivás valóságos szertartás náluk, a kávéval együtt a csészébe egy kis zacc is kerül, mert a török kávé így az igazi.

Kedvenc csemegéjük a „Turkish delight”, ez egy gumiszerű cukrozott édesség, csak akkor kóstold meg, ha nincs tömés a fogaidban, vagy el akarod távolítani azokat.















Érdekességek:

A háremről:
Ma már ez is történelem, a török szó jelentése "tiltott hely". A hárem a nők részére fenntartott hely volt, ahova a férjen kívül más személynek tilos volt a bejutás. Háremet általában a gazdagok tartottak fent. 
A moszlim férfinak maximum négy felesége lehetett, de a háremhölgyek számát nem korlátozták. „Egy ház négy feleséggel olyan, mint egy viharba került hajó" - tartja a török közmondás. 
Az eredeti szó, az arab harím, az iszlám kultúrában mindenféle pikáns tartalom nélkül a nők elkülönített lakosztályát jelölte.

A legnagyobb - és a többitől eltérő módon működő - hárem a szultáné volt. A szultáni palota, a Topkapi szeráj, egy elkülönített részén működött a hárem. A több száz évig szigorúan elzárt hárem kapuja ma mindenki számára nyitva áll, sajnos háremhölgyek nélkül.

Néhány szó az iszlám vallásról:
A Ramadan, a böjti hónap, az iszlámban az ünneplés Allah szolgálatáról szól, nem öncélú mulatozás. A böjt idején számos tilalom lép életbe, kifejezve a test és a lélek feletti kontrolt. Az iszlám világ szent hónapja alatt napfelkeltétől napnyugtáig tilos enni, inni, nemi életet élni, cigarettázni és vízipipázni.
 Ezeken felül tartózkodni kell a hazugságtól, a rágalmazástól, a hamis tanúskodástól, és tilos más tulajdonát megkívánni. A borravalót azért ilyenkor is elfogadják.
A ramadán végén hatalmas közösségi lakomát rendeznek, és a szeretetük jeléül adakoznak a szegényeknek is.

A böjt célja kettős: a hívő muzulmán egyrészt ez úton bizonyíthatja Allah előtt, hogy lelke erősebb a testi vágyaknál, felül tud kerekedni a test földi megpróbáltatásain. Az önmegtartóztatás másik célja, hogy egy teljes hónapig a jómódban élők is valamelyest átérezhessék a szegények problémáit, az éhezés gyötrelmeit.


A ramadán mindenki számára kötelező, az iszlám öt alappillérének egyike. 

A továbbiak:
- a hitvallás, „Egyedüli Isten Allah és Mohamed az ő prófétája”
- az imádkozás, naponta ötször                                                        
- a szegényadó, „zakát”, a szegények támogatása, ma adományként            
- a zarándoklat, a „hadzzs”, melyen minden muzulmánnak egyszer részt kell venni

A muszlin nők:
Az Iszlámban a nő tiszteletet és megbecsülést élvez. Mikor Mohamed prófétát megkérdezték, melyik szülőt kell jobban szeretni, azt felelte, először az édesanyát, másodszor az édesanyát, harmadszor az édesanyát és csak negyedszerre az apát. 
Ugyanő mondta, hogy a Paradicsom az anyák lábainál van. Szerintem kicsit feljebb.
A vallásos moszlimok ruhában fürödnek a tengerben, a lányokon még kendő is van.


Egyebek:

A legegyszerűbb köszönés a „merhaba”. Ezt mindenkinek, minden napszakban mondhatod.
Sok történelmi görög város Törökországban van.
Nem szeretik a görögöket, legszívesebben a görögdinnyét is törökdinnyének hívnák.

Ha elmész egy autóbusz kirándulásra a Taurusz hegységen keresztül, ajánlatos előtte végrendelkezni. A több száz méteres szakadékokkal övezett, keskeny hegyi utakon úgy száguldoznak a buszokkal, mint az őrültek, és még élvezik is, látva a halálra rémült arcokat.

A legtöbb turista Oroszországból jön. Tipikus, hogy a család nyaral, gyerekekkel, nagymamával, a férfi, meg otthon hajtja a profitot.
Egy török férfi az utcán sétálgatva meglátja a szomszédot, aki a szőnyeget rázza az ablakban, és felszól neki: - Mi van Ali? Nem indul?


Az isztambuli közlekedés, egy külön csoda. A kijelölt sávok senki sem érdekelnek, annyi sáv van amennyit az autósok, kierőszakolnak maguknak. Csak az menjen saját kocsival Isztambulba, akinek kitűnőek a reflexei, és nem lesz ideges egy kis karcolástól.
Mindig, mindenért, és mindenki dudál. 
Szerintem a török autós műszaki vizsga abból áll, hogy megnézik, hogy a duda működik-e.

Az köztudott, hogy a törökök szeretik a magyarokat, ha megtudják, hogy magyar vagy, azonnal szívélyesebbek, készségesebbek. Érdekes módon a rokonszenvüknek semmi köze a középkori csatározásainkhoz, egy török barátom mesélte, hogy ők a magyarokat testvéreiknek tekintik.

Szerintük, közös őshazából származunk, csak a nagy népvándorlás során, mi a keresztény Európához csatlakoztunk. Úgy gondolják, mi vagyunk a „keresztény törökök”.

Amikor a törökök Konstantinápolyt ostromolták, az oszmánok a táborában volt egy Orbán nevű magyar is, aki jól értett az ágyúöntéshez.
Orbán ágyújának azonban voltak hátrányai is. Alig találtak el vele valamit, még egy akkora várost sem, mint Konstantinápoly, hat órát kellett tölteni és az ágyú végül összeomlott a hat hetes ostrom után. "Nomen est omen"

Nézzünk meg egy videót a városról:  http://www.youtube.com/watch?v=fLWXkUMpmFs

Törökörszágot nem csak a múltunkat ezer szálon összekötő emlékek miatt érdemes meglátogatni. 
Egyedülálló természeti adottságai, egyetemes történelmi emlékei, a szívélyes vendégfogadás olyan vonzerőt jelent, aminek nem szabad ellenállni.  

Isztambuli képek:










Dubrovnik

A város alapítói görögök voltak, a Ragusa elnevezést az ógörög meredek és szikla szavakból származtatják.
 A város kezdetben bizánci, majd velencei befolyás alatt állt, a 14. századtól azonban egészen 1808-ig szabad államként, Ragusai Köztársaság néven szerepelt. Függetlenségét Napóleon hadjáratakor vesztette el, a franciáktól a Monarchiához csatolták és az első világháború végéig a Habsburgok kötelékében maradt.
Raguza virágkorát, és a kereskedelemből szerzett gazdagságát palotái és templomai hirdetik. Itt cseréltek gazdát a keletről érkező luxuscikkek a keresztény világ áruival.
Az 1667-es földrengés szinte az egész várost romba döntötte, de újjáépítették. Önálló városállamként olyan vívmányokat vezetett be, melyek messze túlhaladták korát.
A Dubrovnik elnevezés a szláv dub (tölgy) főnévből származik.




Ragusa nevéhez kapcsolható az első karantén felállítása. Mint az Adriai-tenger kereskedelmének egyik fő bonyolítója, Ragusán hatalmas ember- és áruforgalom ment át.
Az Európában fel-felbukkanó pestis városba való bejutása végzetes lett volna Dubrovnikra, így a pestissel fertőzött területről érkezőknek a városba való belépés előtt itt kellett várakozniuk.
UNESCO Világörökségi listáján szereplő várost "az Adria ékköve a dalmát partokon" jelzővel illették.





Látnivalók:


A Pile kapu:
Az 1537-ben épült Pile városkapu a Bokar és a Minčeta bástyák közötti falrész bejárata. Évszázadokon át minden éjjel bezárták, a hosszú felvonóhidat felhúzták.
A bástya egyik reneszánsz fülkéjében Szent Balázs, a város védőszentje őrködik.  A szobor Ivan Meštrović alkotása.
Az alatta látható dombormű , a romantikus Jókai regény, „A három márványfej” címadója.
Ragusában játszódik Verne Gyula híres regénye, a „Sándor Mátyás” is, melynek filmváltozatában a főszerepet Bujtor István alakította.




Nézzünk meg egy videót a városról:





Az Onofrio kút:
A középkori Ragusát 11,7 km hosszú vízhálózat szolgálta. Ennek kiépítését egy nápolyi mester, Onofrio della Cava vállalta. Az ő nevéhez fűződik Dubrovnik két, ma is látható kútja: a Kis és a Nagy Onofrio-kút. 



A Sponza Palota:
A reneszánsz és gótikus elemekkel díszített impozáns épület a 16. századból. Homlokzatán Szent Balázs szobrát láthatjuk. Évszázadokon át fontos szerepet töltött be a város életében: működött benne bank, vámhivatal és pénzverde. Az egykor udvarán állt mérleg latin nyelvű felirata sokatmondó:
”Mérlegünk nem csal, amit itt mérünk, még az Isten is azt mérné”




A Roland-oszlop:
A tér közepén áll 1418 óta a Roland-oszlop, a függetlenség és a hatalom jelképe. A legenda szerint a lovag verte vissza a szaracénok Dubrovnik elleni támadását.
A oszlopon látható alak középkori páncélos lovag, a VIII. századi Roland lovag, aki a középkori eposz "Chanson de Roland" vezéralakja volt.

Bár a Roland szobrok leginkább a német városokban láthatóak, a mítosz átkerült Dubrovnikba is a XV. században, valószínűleg a magyar és cseh király Zsigmond által, aki a Dubrovnik-i Köztársaság patrónusa volt.

A középkorban szégyenoszlopként is használták. A megszégyenítésre nem is találhattak volna jobb helyet, mivel a Sponza Palotába, és a Szent Balázs-templomba igyekvők egyaránt vethettek egy lesújtó pillantást az elítéltre.
Manapság időjósként is használatos, ha benyúlsz a lába közé és nedvességet érzel, valószínűleg eső lesz. Érdekes, hogy különösen a nők érdeklődnek a várható időjárásról, nagy nevetgélések közepette.



A Szent Balázs templom:
Korábban egy román templom állt a helyén, amely a földrengés, majd tűzvész áldozata lett. A mai barokk épületet az 1700-as években, velencei mintára építették.
Névadója a város védőszentje, aki a legenda szerint látomás képében megjelent egy helybéli papnak és figyelmeztette őt a közelgő velencei hajóhadra.
A figyelmeztetésnek hála a város megmenekült. A püspököt gyakran Ragusa makettjével a tenyerén ábrázolják. Egy ilyen, 15. századi ezüst szoborral találkozunk a templom oltárán is.
A szent kivételes tiszteletére utal, hogy alakja a dubrovniki érméken, a város pecsétjén, a zászlón és a város több pontján is feltűnik.




Szent Lőrinc erőd:
Az erődöt a város nyugati, tenger felőli oldalának védelmére építették, főképpen a velencei flotta ellen. A falak vastagsága a tenger felőli oldalon 4 és 12 méter között változik. 

A bejárat fölött egy latin nyelvű felirat olvasható: 

"Non bene pro toto libertas venidur auro", melynek jelentése: "A szabadság a világ összes aranyáért sem eladó". 


Mária Mennybemenetele katedrális:
18. századi, barokk templom, a főoltáron egy Tiziano műhelyében készült alkotás örökíti meg Mária mennybemenetelét. 
A székesegyház helyén már a 7. században is volt bazilika, amelyet a legenda szerint Oroszlánszívű Richárd építtetett hálából, hogy túlélte a közelben elszenvedett hajótörést. Ez azonban az 1667-es földrengés során elpusztult. 



A harangtorony mellet találjuk a városi őrség épületét, amely a XV. században a tengernagyi rezidencia volt.



A Placa nyugati vége:
A sétálóutca 2. számú épülete a gótikus-reneszánsz Szent Megváltó templom. 1520-ban, korčulai mesterek építették.
Ma már csak kiállításokat és koncerteket tartanak benne. A 1667-es földrengés nem tett benne kárt, de a függetlenségért vívott háborúban megsérült.
A szomszédos ferences kolostort 1317-ben kezdték el építeni, az 1667. évi földrengés komoly károkat okozott benne.
Az újjáépítés ellenére kerengőjének falán még ma is kivehetők a gótikus falfestmények. Zöldellő kertje pedig felüdülést nyújt a forró nyári napokon.
A kolostorhoz tartozó patika szintén 1317-ben nyitott ki, ezzel Európa legöregebb gyógyszertárai közé tartozik.
A múzeumban középkori lexikonokkal, régi eszközökkel, 1578-ban írt füvészkönyvvel ismerkedhetünk.



Pred Luzom tér:
A tér keleti oldalán óratorony áll, órája 1444 óra mutatja az időt a dubrovniki polgároknak. Harangját minden órában két középkori bronzfigura (Baro és Maro, a két zelenci) kongatja meg. 
A zelenci zöld embert jelent, a név bronzból készült testük zöld patinájával egyenes arányban ragadt rájuk.

A klasszikus katonai egyenruhába öltöztetett figurák 1470 körül készültek, az 1905-ös földrengést követően vonultak nyugdíjba, a Rektorpalota múzeumába. A harangtoronyban ma másolataik felelnek a pontos harangkongatásért.





Stradun, az óváros főutcája
Az óvárosban a sikátorok fogják meg először az embert, tele élettel (éttermek, kocsmák, üzletek, lakások), a főtérre (Placa) lépve olyan érzése van az embernek, mintha időutazáson lenne a középkorba (a turistákat kivéve) az épületek zárt katonás rendben sorakoznak mindenütt üzletek.


A városfal:
A városfalat Európa egyik legmonumentálisabb erődítményének tartják és kiváló példájának a középkori erődépítészetnek.







Dubrovniki képek:




A 427 m magas Sric hegy, a hegytetőn a városvédők keresztje áll

Dubrovnik előtt egy szigetet fedezhetünk fel, Lokrum-szigetét, amely bár lakatlan, de csodálatos növényvilággal rendelkezik.



A kikötő:




Egyéb képek:








Érdekességek:

A dubrovniki rőf:
A rőf elsősorban kelmék mérésére használt mértékegység volt. Nagysága országonként, sőt, akár régiónként is változott, egy rőf alatt az alsókar hosszát, vagy a teljes kinyújtott karhosszt értették.

Dubrovnikban nem adtak okot ilyen félreértésre, egy dubrovniki rőf a Roland-oszlop kardjának hosszával egyezett meg. (51,1 cm)

A város címere:
A város címere és az Árpád-sávos címer közötti hasonlóság nem véletlen; Dubrovnik címerét a magyar királyoktól kapta. Dalmácia a zadari béke (1358) megkötése után kerül I. Lajos magyar király kezébe.
A magyarok az ekkorra már városállammá nőtt Dubrovnikot nem nagyon háborgatták, csak az évi ötszáz dukát adót hajtotta be a középkori APEH.


Dubrovnik történelmének utolsó, kegyetlen eseménye a délszláv háborúhoz köthető. A szerbek 1991-től 1992 júniusáig bombázták a várost, nem kímélve az évszázados épületeket.

Az akció katonai jelentőséggel nem bírt, célja a horvát harci morál rombolása volt. A háború óta a város újjáépült.
Dubrovnik a világ egyik legnépszerűbb uticélja, minden évben turisták ezrei keresik fel. 

A hajóút vége:

A fantasztikus, élmény-dús utazás befejező állomása újra Velence, melyre ismét vethetünk egy búcsúpillantást.




Még adós vagyok a kapitány és a hajó életkorának megfejtésével.

A kapitány 30, a hajó pedig 40 éves. Egy kis magyarázat: A hajó ma kétszer annyi idős, mint a kapitány volt akkor….de mikor volt ez az akkor? 10 évvel ezelőtt, a kapitány volt 20 éves, tehát a hajó ma kétszer-annyi idős…….

Ugye milyen egyszerű volt.

 Búcsúzóul nézzünk meg egy videót az egész hajóútról:



                                                                               Földközi tenger 2012
































4 megjegyzés:

  1. Köszönöm lenyügöző élmény volt. További hasonló utazást kivánok .

    VálaszTörlés
  2. Péter.!
    Köszönöm szépen a csodálatos látványt,és a teljes bevezetést a látványban ..!!
    További szép utazásokat kívánok ..!
    Üdvözlettel : Mária

    VálaszTörlés
  3. Lebilincselő ismertető, többet ér egy ilyen utazás mint három hárem, köszönöm szépen. Üdv.janosgyula

    VálaszTörlés
  4. Köszönöm Péter!
    Fantasztikus utazás amiben volt már részem most csak a sok sok élmény előjön. Oly élmény amit egy életen át nem lehet elfelejteni. Már a hajó is lenyűgözi az embert. További kellemes utazásokat kívánok s ily szép élmény beszámolót.
    Kellemes hétvégét kívánok sok szeretettel Klára

    VálaszTörlés